Augusztus utolsó délutánján még ott volt bennünk valamennyi a nyárból, de a soproni evangélikus templomban már egyértelműen az új tanév kezdődött. Fél négy után érkeztek a szereplők, majd sorra az osztályok, 16 órakor pedig a vezetőség és az iskola zászlajának bevonulásával megkezdődött tanévnyitó istentiszteletünk.

Az istentiszteleten esküt tettek újonnan kinevezett kollégáink, megszólalt a pedagóguskórus, majd az ünnepélyen az elsősök közül Varró Vanda, az 1.a tanulója Kálnay Adél Köszöntő című versét mondta el. Tóka Emma 3.c osztályos tanuló Ronald Hanmer Boldogság című művét játszotta, zongorán Nagy Csaba tanár úr kísérte. Az istentisztelet zenei szolgálatában Róth Márton orgonajátéka, valamint pedagógusaink éneke is közreműködött.

„Ha valaki szomjazik…”

Matus Klára Krisztina iskolalelkész a János evangéliuma 7. fejezetének 37–39. verse alapján tartotta igehirdetését. A bibliai mondatot egy nagyon is ismerős tapasztalathoz kapcsolta: milyen érzés igazán szomjasnak lenni.

Innen jutottunk el a lombsátorünnep történetéhez, ahol Jézus a sokaság előtt felállva így szólt: „Ha valaki szomjazik, jöjjön énhozzám, és igyék!”

Az igehirdetésben a testi szomjúság hamar egy másfajta hiány képévé vált. Olyasmivé, amit nem feltétlenül veszünk észre azonnal. Lehet körülöttünk sok minden, lehet új telefonunk, jó jegyünk, sikerünk vagy sok visszajelzésünk, és mégis érezhetjük azt, hogy valami hiányzik.

Erre utalt az igehirdetés egyik legemlékezetesebb képe is: a „lyukas vödör”. Újra és újra megtöltjük valamivel, amitől azt várjuk, hogy végre elég lesz – aztán mire hazaérünk vele, megint üres. Jézus meghívása éppen ezért más: nem még egy dolgot kínál, amivel ideig-óráig megtölthetjük ezt a vödröt, hanem önmagához hív.

Az elsősöknek külön is szólt az üzenet. Azoknak, akik most először ültek tanévnyitón úgy, hogy másnap már valóban iskolásként lépnek be a kapun. Nem kell előbb nagynak, ügyesnek vagy okosnak lenni ahhoz, hogy Jézushoz mehessenek. A nagyobb diákok számára pedig egy másik, nagyon mai hasonlat hangzott el: ahogy a telefon kijelzőjén megjelenik a piros csík, amikor fogytán az energia, úgy a „szívünk is tud villogni” – fáradtsággal, ingerültséggel, elégedetlenséggel.

Jézus ígérete azonban tovább vezet a saját szomjúságunknál: „aki hisz énbennem… annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.” Vagyis az, amit Istentől kapunk, nemcsak bennünket éltethet. Továbbadható a mellettünk ülőnek, az osztálytársnak, a kollégának, a családnak – végső soron az egész iskolai közösségnek.

Az igehirdetés végén egy mondatban sűrűsödött össze az előttünk álló tanév egyik lehetséges útravalója: „Adja Isten, hogy ez a tanév ne a lyukas vödrök éve legyen, hanem az élő víz éve.”

Jót tenni, békességre törekedni

Raffai Balázs főigazgató köszöntőjében ugyancsak bibliai igével fordult a diákokhoz. A 34. zsoltár 15. versét választotta iránytűnek a következő tíz hónapra: „Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és kövesd azt!”

Három rövid felszólítás, amelyeknek nagyon hétköznapi helyük van egy iskolában. A jó cselekedet néha egy segítő kéz a tanulásban, egy kedves mondat, vagy egyszerűen annyi, hogy észrevesszük azt, aki egyedül maradt a szünetben. A békesség pedig nem azt jelenti, hogy soha nincs vita. Inkább azt, hogy különböző vélemények mellett is képesek vagyunk tisztelni egymást, és a harag helyett újra megpróbáljuk a megértést választani.

Talán éppen ez kapcsolta össze leginkább a főigazgatói köszöntőt az igehirdetéssel. Egyik sem valami rendkívülit kért az előttünk álló tanévre. Sokkal inkább azt, hogy a mindennapokban figyeljünk arra, miből merítünk, és abból mi jut tovább a körülöttünk élőknek.

Szeptember 1-jén pedig mindez már a hétköznapokban folytatódik. Megérkeznek a tankönyvek és a füzetcsomagok, elfoglaljuk az osztálytermeket, elkezdődnek az első órák, újra benépesülnek az udvarok és a folyosók. Az elsősök számára mindez most először történik meg, a nagyobbaknak ismerősebb lesz a reggeli rend – de valamennyiünk előtt ugyanaz a tíz hónap áll.

A tanévnyitó a Himnusz közös eléneklésével és az iskola zászlajának kivonulásával ért véget.

A 2026/2027-es tanév pedig elkezdődött.

1/4

Hunyadi Magazin

A Hunyadi Magazin a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hivatalos blogja. Írásainkkal segítünk eligazodni az iskolai életben, bemutatjuk értékeinket, programjainkat, és hasznos tudnivalókkal támogatjuk a szülőket. Célunk, hogy minden család magabiztosan és naprakészen kísérhesse végig gyermekét a Hunyadiban töltött évek során.

A Hunyadi Blogja szerzői csapata