Rólunk
Hunyadi János öröksége
Iskolánk névadója Hunyadi János, aki kivételes történelmi alak volt. Példát mutatott a kitartásról, a bátorságról és a hazáért való elkötelezettségről.
A Hunyadi-család tagja, erdélyi fejedelem, valamint Magyarország kormányzója volt. 1407 és 1456 között élt.
Hadvezérként kimagaslóan teljesített a törökellenes harcokban, mint például a nándorfehérvári diadalkor. Erényeivel példát mutatott, a hazaszeretet jeles alakjává emelkedett.
A keresztény hit mélyen áthatotta életét és tetteit, az erkölcsi értékek és az istenfélő életvitel pedig alapvető részét képezik örökségének.
Ifjúkora, tanulóévei
Feltehetően Ozorai Pipo hadvezér környezetében volt apród 1420 körül, majd Lazarevics szerb fejedelem udvarába került. 1427 és 1430 között Csáki György és Újlaki István familiárisa (főúr mellett katonai szolgálatban álló nemes ifjú). Ezután Zsigmond király udvarában szolgált, akinek kíséretében jutott Itáliába. Ott két évre a milánói herceg zsoldjába szegődött.
1434 októberében a királlyal Magyarországra jött. A szörényi végeken Tallóci Frank mellett harcolt. 1437 őszén 50 lándzsással újra a király zsoldjába állt.
A főúr és hadvezér
1433 és 1446 között szörényi bán. 1441-ben I. Ulászló oldalán leverte Erzsébet özvegy királyné híveit. Jutalmul a király Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává, székelyispánná, nándorfehérvári kapitánnyá és temesi ispánná tette. A déli végvárrendszer védelmére megkapták a királyi sójövedelem kezelését.
Sorozatos sikereket ért el a törökök ellen: Gyulafehérvárnál legyőzte Mezid béget ( 1442. márius 22. ), Jalomicánál a ruméliai beglerbéget ( 1442. szeptember ), a hosszú hadjárat során pedig több kisebb török sereget ( 1443/44 tele ).
1444-ben a király nevében esküt tett a török-magyar váradi békére. Ennek értelmében megkapta Brankovics György szerb despota (fejedelem) magyarországi uradalmait (vagyis Debrecent, Böszörményt, Szatmárnémetit, Nagybányát, Munkácsot és Beregszászt).
Julián Cesarini bíboros feloldozta az eskü alól, hogy vállalja a török elleni hadjárat vezetését. Hunyadi elfoglalta az Oszmán Birodalom területén Vidint, Nikápolyt, a várnai csatában azonban vereséget szenvedett. 1444. november 10-én Ulászló király elesett. 1445-ben az ország hét főkapitányának egyikévé választják Hunyadi Jánost.
A kormányzó
1446 júniusától 1452. december 31-éig a kiskorú V. László király helyett az ország kormányzója. Háborút viselt III. Frigyes német király ellen. Harcolt, majd békét kötött a Cilleiekkel.
Hadjáratokat vezetett a Felvidékre Giskra ellen. Ezután újabb hadjáratot indított a török ellen. 1448-ban a rigómezei csata vereséggel ért véget. Hazatérőben Brankovics György fogságába került. Kiszabadulva hadjáratot indított ellene, végül békét kötött vele.
Nándorfehérvár
Hunyadi János 1453-ban az ország főkapitánya, a királyi jövedelmek kezelője, besztercei gróf. A törökök ismét megfenyegették a magyarokat. Krusevácnál megverte Feriz bég seregét, majd Nándorfehérvár felmentésére sietett.
A szultán 1456. július 3-án kezdte meg az ostromot 60-67 ezer fős seregével. A vár védelmét Szilágyi Mihály ötezer magyar, szerb és cseh katonája látta el. Hunyadi felmentő serege - 12 ezer reguláris katona és a Kapisztrán János toborozta kb. harmincezer keresztes bottal, kaszával - július közepén érkezett a vár alá, s áttört a török hajóláncon.
A döntő rohamra 1456. július 21-én és 22-én került sor. Dugovics Titusz vette észre a janicsárt, aki a vár fokára ki akarta tűzni a törökök zöld zászlaját. A test-test elleni küzdelem eredménytelensége láttán ellenfelét magával rántotta a mélybe.
A keresztesek rohamozása elcsalta a török ágyúk fedezetét, Hunyadi pedig ezt kihasználva elfoglalta az ágyúállásokat. Hunyadi a törököt hátulról lövette. A csata eldőlt. A szultán megsebesült, és meg sem állt Szófiáig.
Ekkora győzelmet magyar sereg sem azelőtt, sem azután nem aratott.
A déli harangszó
A köztudatban úgy él, hogy a pápa a diadal örömére rendelte el a déli harangszót. A valóságban III. Callixtus pápa 1456. június 29-én a küszöbön álló török-magyar összecsapás hírére elrendelte, hogy a kereszténység területén minden országban a reggeli és esti harangszón kívül délben is kongassák meg háromszor a harangokat, felszólítva a hívőket, hogy imádkozzanak a keresztények győzelméért.
Mire az erről szóló bullát ( azaz fém függőpecséttel megerősített ünnepélyes oklevél ) kihirdették, megérkezett Rómába a július 22-ei győzelem híre. A déli harangszó ettől kezdve általános lett Európában.
Hunyadi János halála
A nándorfehérvári győzelem után a magyar táborban kitört a pestis. A járvány a vezért is elragadta. Hunyadi János súlyos betegen Zimonyba vitette magát. Ott halt meg 1456. augusztus 11-én. A gyulafehérvári székesegyházban temették el öccse mellé.
Hunyadi János középtermetű, vastag nyakú, fényes, gesztenyeszín hajú, nagy szemű, komoly tekintetű, piros arcú férfi volt. Ízig-vérig katonaember.
Vasakarattal és szorgalommal készült hivatására. Erkölcsei a legnemesebbek voltak, minden durvaságtól mentes volt, az igazság feltétlen híve. Szívélyes, bőkezű és nagylelkű volt. Barátaihoz hű, bölcs tanácsokat adott. Gyorsan s ötletesen döntött, de sohasem elhamarkodottan. Ellenségei számára kiszámíthatatlanok voltak lépései.
Nagyra tört, s törekvései megegyeztek a haza érdekeivel.
Hunyadi János sírfelirata
Hunyadi Jánosnak, Mátyás király atyjának sírfelirata
(Epitaphium Joannis Hunyadi, Matthiae regis patris)
Pannoniánk védője, török hadak ostora, János,
Itt nyugszik, ha a föld rejti el őt csakugyan;
Ám, hogy Belgrádnál letiporta, legyőzte az ellent,
Síron is áttört ő, élve, a csillagokig.
Büszke babért, diadalt a vezérek már sokan értek
Nagy Capitoliumon; égbe csak ő maga szállt.
Janus Pannonius
