Egy új név, amely sok mindent elmond

A régi nevén "Borsmonostori utcai óvoda" tornaszobájában október 13-án délelőtt egy olyan évfordulóra gyűltek össze az egyházi és városi vezetők, az intézmény jelenlegi és egykori munkatársai, valamint a meghívott vendégek, amely egyszerre adott alkalmat visszatekintésre és új kezdetre. Az óvoda húsz éve működik evangélikus fenntartásban, és mától hivatalosan is Csemetekert Tagóvoda néven folytatja munkáját.

Az ünnepséget dr. Majorné Bruckner Judit óvodaigazgató nyitotta meg, majd Matus Klára Krisztina intézményi lelkész tartott ünnepi áhítatot.

Az alkalom vezérigéje Pál apostol korinthusiakhoz írt első leveléből származott:

„Én plántáltam, Apollós öntözte, de az Isten adta a növekedést.” (1Kor 3,6)

Ez a mondat nemcsak az áhítat gondolatmenetét határozta meg, hanem az egész ünnepségnek is keretet adott.

Plántáltak, öntöztek – és a növekedés ajándék lett

Matus Klára Krisztina igehirdetését egy egyszerű, mégis sokatmondó képpel kezdte. Aki ültetett már fát, tudja, hogy a frissen elültetett csemete nem különösebben látványos: vékony törzs, néhány levél, egy karó, amelyhez hozzákötötték. Árnyékot még nem ad, gyümölcsöt sem terem. Mégis ott van benne a jövő lehetősége.

A lelkész Pál apostol mondatának három szavát állította középpontba: plántáltam, öntözte, adta.

Az első azokra az emberekre emlékeztetett, akik húsz évvel ezelőtt vállalták, hogy az óvoda evangélikus fenntartásba kerüljön. A lelkész hálával idézte fel az akkori gyülekezeti vezetők, köztük Gabnai Sándor és Hegedűs Attila lelkészek, valamint Varga Jenő felügyelő szolgálatát. Név szerint emlékezett meg az óvoda első éveinek munkatársairól is, akik közül többen később is hosszú időn át alakították az intézmény életét.

Az „öntözés” már a mindennapokról szólt. Hány reggeli ölelés, hány elmondott mese, hány asztali imádság, megkötött cipőfűző és vigasztaló szó fér bele húsz évbe? Ezeket senki nem számolja, pedig éppen ezekből áll össze az óvodai nevelés jelentős része. Az óvodapedagógusok, dajkák, konyhai és technikai munkatársak, valamint a szülők és nagyszülők mind részesei ennek a gondoskodásnak.

A harmadik szó, az „adta” az emberi lehetőségek határaira mutatott rá. A gyermek fejlődéséhez megteremthetjük a megfelelő feltételeket, de magát a növekedést nem tudjuk kikényszeríteni.

„A növekedés maga titok” – fogalmazott a lelkész. Minden gyermeknek saját, Istentől kapott ritmusa van, amelyet tiszteletben kell tartanunk. Az evangélikus hit egyik lényegi üzenete pedig éppen az, hogy nem a tökéletes emberi teljesítmény, hanem Isten kegyelme az, ami éltet és növeszt.

A Csemetekert név ezért több egy kedves elnevezésnél. Ígéret és nevelési program is: olyan közösséget jelöl, ahol a gyermekek biztonságban, szeretetben, sietség nélkül bontakoztathatják ki képességeiket.

1961-től napjainkig – egy óvoda történetének fontos állomásai

Az ünnepi áhítatot és a gyermekek műsorát követően dr. Majorné Bruckner Judit óvodaigazgató részletes visszatekintést adott az intézmény történetéről.

A Borsmonostori utcai óvoda 1961 óta fogadja a gyermekeket. A városi önkormányzat fenntartásából 2006. szeptember 1-jén került a Soproni Evangélikus Egyházközséghez, és csatlakozott az akkor már tíz éve evangélikus fenntartásban működő Hunyadi János Általános Iskolához. Ezzel többcélú közoktatási intézmény jött létre, és lehetővé vált, hogy a soproni evangélikus családok gyermekei hároméves koruktól egészen az érettségiig egyházi fenntartású intézményekben nevelkedhessenek és tanulhassanak.

Az átvétel idején az óvoda három csoporttal működött, az épület azonban felújításra szorult. A növekvő férőhelyigény miatt a fenntartó és az intézmény vezetése a korszerűsítés mellett a bővítésről is döntött. A 2009-ben kezdődő, két nyári szünet alatt megvalósított munkálatok során tágasabbá váltak a csoportszobák, az öltözők és a mosdók, megújult a tornaszoba, a földszint akadálymentessé vált, és egy negyedik csoport számára is helyet alakítottak ki.

A megszépült intézményt 2010. szeptember 1-jén vehették birtokba a gyermekek. Az ünnepélyes felavatást Ittzés János püspök végezte. Az új csoport német nemzetiségi csoportként indult, így az óvoda a német nyelvi és kulturális hagyományok továbbadásában is fontos szerepet vállalt.

Az igazgató visszatekintéséből az is kiderült, hogy az intézmény fejlesztése a nagy felújítás után sem állt meg. Pályázati támogatásokból energetikai korszerűsítés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját segítő fejlesztések és eszközbeszerzések valósultak meg.

2015 nyarán az óvoda udvara is jelentősen átalakult. Megújultak a járdák, füvesített területek készültek, új csúszdás vár és ütéscsillapító burkolat került a játszótérre. A szülők támogatásával további mászókákat és hintát telepítettek, később ivókút és árnyékolók is gazdagították az udvart.

Különösen kedves emlék, hogy a reformáció ötszázadik évfordulóján a gyermekekkel közösen almafát ültettek. Azóta meggyfa, mogyoró és szilfa is helyet kapott az udvaron. A mostani Csemetekert névadás fényében ezek a fák szinte kézzelfogható jelképei annak a növekedésnek, amelyről az ünnepi áhítat is szólt.

Hitre nevelés, mozgás, művészet – az óvodai mindennapok

Dr. Majorné Bruckner Judit hangsúlyozta, hogy az evangélikus óvoda nevelőmunkájában a gyermek Isten ajándéka, akinek személyiségét és adottságait tiszteletben tartva kell segíteni a fejlődését.

A keresztény értékek közvetítése nem különül el a mindennapi óvodai élettől. A közös imádságok, az egyházi ünnepek, az intézményi lelkész szolgálata és a gyülekezeti istentiszteleteken való részvétel természetes módon kapcsolódik a játékhoz, az alkotáshoz és a közösségi élményekhez. Az óvodások évente három alkalommal egyházi énekekkel is gazdagítják a gyülekezet istentiszteleteit.

Az intézmény fontosnak tartja a szabadban töltött időt, a mozgás örömét és a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodások rendszeresen részt vesznek sportversenyeken, köztük az ovi-foci kupán, valamint az evangélikus és városi Oviolimpián. Az elmúlt három évben a városi Oviolimpiát mindhárom alkalommal óvodánk csapata nyerte meg. A gyermekek rajzpályázatokon is rendszeresen megmutatják alkotókedvüket.

A Hunyadi művészeti iskolájával való együttműködés révén a zene és a tánc is gyakran beköltözik az óvodai hétköznapokba. Az intézmény állatvédelmi nevelőmunkáját pedig idén az Örökös Állatbarát Óvoda címmel ismerték el.

A szülőkkel való kapcsolat szintén meghatározó része az óvoda életének. A közös családi napok, kirándulások és piknikek alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek, a pedagógusok és a családok az óvodai napirenden kívül is együtt lehessenek.

Az igazgató szólt a legújabb intézményi változásról is: szeptemberben megnyitotta kapuit a négy csoporttal működő Virágoskert Tagóvoda, ahol szintén helyet kapott egy német nemzetiségi csoport. Ezzel az evangélikus óvodai nevelés Sopronban újabb helyszínnel gazdagodott.

A visszatekintés végén az igazgató hálával emlékezett mindazokra, akik az elmúlt húsz évben az óvodában dolgoztak, és azokra a családokra, akik bizalommal bízták rájuk gyermekeiket.

„Egy hajóban evezünk” – a közös út húsz éve

Raffai Balázs, a Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója egy másik képpel, a hajó szimbólumával kapcsolódott az ünnep gondolataihoz.

Mint elmondta, az evangélikus egyházban a hajó ősi jelkép. A közösséget ábrázolja, amely a világ hullámai között halad, kormányosa pedig Krisztus. A főigazgató saját intézményvezetői munkájában is szívesen használja ezt a képet, hiszen – ahogyan munkatársainak gyakran mondja – „Egy hajóban evezünk.”

A harminc éve evangélikus fenntartásban működő Hunyadi általános iskolát egy stabil főhajóhoz hasonlította, amelyhez húsz évvel ezelőtt egy másik, már komoly múlttal rendelkező hajó, az óvoda csatlakozott.

Felidézte az akkori döntéshozók szerepét, külön megemlítve Gabnai Sándor lelkészt és Rajnai Károly akkori igazgatót. Hangsúlyozta, hogy a fenntartóváltáshoz a városvezetés nyitottságára és bizalmára is szükség volt.

Az önkormányzat – a főigazgató megfogalmazása szerint – nem egyszerűen elengedte az óvoda kezét, hanem jó szívvel átadta az új fenntartónak, felismerve a közös nevelési útban rejlő lehetőségeket. Köszönetet mondott azért is, hogy Sopron városa azóta is támogatja az evangélikus intézményrendszer célkitűzéseit.

A húsz évvel ezelőtti csatlakozás nem jelentette az óvoda korábbi értékeinek elvesztését. Ellenkezőleg: a meglévő szakmai tapasztalat és hagyomány mellé új, keresztény iránytű került.

A főigazgató szép hasonlattal érzékeltette az óvoda és az iskola kapcsolatát is. Az óvoda a legkisebbek bárkája, ahol a gyermekek megtanulnak együtt haladni, bízni egymásban és a közösségben. Amikor pedig elérkezik az iskoláskor, nem kell idegen vizekre evezniük: átléphetnek ugyanannak a flottának egy másik hajójára, ahol ismerős értékek és biztonságos környezet fogadja őket.

Raffai Balázs köszönetet mondott az egykori és jelenlegi óvodapedagógusoknak, dajkáknak, pedagógiai asszisztenseknek, konyhai és technikai munkatársaknak, valamint a szülőknek. Kiemelte, hogy a közös út nem volna lehetséges az ő mindennapi, sokszor észrevétlen munkájuk és bizalmuk nélkül.

A névadásról szólva bejelentette, hogy az intézmény az idei nevelési évtől hivatalosan is Csemetekert Tagóvoda néven folytatja útját. Húsz évvel ezelőtt az óvoda egy közös intézményi közösség részévé vált, most pedig annak egyenrangú tagjaként saját, önálló nevet kapott.

„A mi flottánk ereje nem a deszkákban vagy a falakban van, hanem a Kormányosunkban” – fogalmazott a főigazgató, Isten áldását kérve az óvoda következő évtizedeire.

Mély gyökerek, nyitott ég – az evangélikus nevelés többlete

Dr. Tóth Károly, a Soproni Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze köszöntőjében a növekedés gondolatához tért vissza.

A mögöttünk hagyott nyár tapasztalataiból kiindulva arra emlékeztetett, hogy egy növény fejlődése, sőt olykor a puszta életben maradása sem magától értetődő. Ezért minden életjelet és a növekedés apró megnyilvánulásait is érdemes észrevenni és megbecsülni.

Az óvoda történelmi gyökereire utalva felidézte, hogy Sopronban már az 1948-as államosítás előtt is működött evangélikus óvoda. A húsz évvel ezelőtti fenntartóváltás tehát egy régebbi helyi hagyomány folytatásának lehetőségét is megteremtette.

Az igazgató lelkész ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az evangélikus intézmény sajátossága nem pusztán történelmi múltjában rejlik.

A gyermekek itt „nyitott ég alatt, isteni távlatok felé” növekedhetnek – fogalmazott. Vagyis fejlődésük nem korlátozódik arra, amit a felnőttek saját tudásukkal és nevelőmunkájukkal képesek átadni. A keresztény nevelés olyan távlatot nyit előttük, amely túlmutat az emberi teljesítményen.

Dr. Tóth Károly hangsúlyozta, hogy a húsz évért mondott hála nem csupán az intézményi mérföldköveknek szól. Legalább ilyen fontosak azok az apró, hétköznapi történések, amelyekben a gyermekek fejlődése és a közösség növekedése megmutatkozik.

Erős gyökerek a „huzatosabb időkben” is

Dr. Farkas Ciprián, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a város nevében köszöntötte a jubileumát ünneplő óvodát.

Beszédében a gyermeknevelés és a facsemete gondozása közötti párhuzamot emelte ki. Ahogyan egy fiatal fának időre, törődésre és megfelelő környezetre van szüksége ahhoz, hogy gyökerei megerősödjenek, úgy a gyermekek személyiségének fejlődéséhez is nélkülözhetetlen a gondoskodás.

A polgármester különbséget tett az örökölt tulajdonságok és a tudatosan továbbadott értékek között. Míg a gyermekek számos külső és belső vonást szüleiktől örökölnek, a kultúra, az identitás és a hit megismerése már nevelés és személyes példa kérdése.

Ebben a családok mellett az óvodának és az egyházi közösségnek is fontos szerepe van. Olyan belső tartást segíthetnek kialakítani, amely a későbbi élet nehezebb, a polgármester szavaival élve „huzatosabb” időszakaiban is megtartja az embert.

Dr. Farkas Ciprián méltatta a soproni evangélikus intézményrendszer sokszínűségét, amely az óvodai neveléstől az általános és művészeti oktatáson át a középiskolai képzésig kínál lehetőségeket a fiatalok számára.

Köszönetet mondott az evangélikus közösségnek azért a munkáért, amellyel nemcsak a gyermekek és családjaik életéhez, hanem Sopron egészének értékeihez is hozzájárulnak. Beszédét jókívánsággal zárta: „Isten éltesse a Csemetekert óvodát!”

Gyermekműsor, néptánc és egy igazán ünnepi torta

A jubileumi délelőtt természetesen nemcsak visszaemlékezésekből és ünnepi beszédekből állt. Az óvodások műsora is része volt az alkalomnak, majd a hivatalos programot követően a vendégek betekinthettek az intézmény mindennapjaiba.

A folyosókon és az öltözőkben kiállított gyermekmunkák sokfélesége jól mutatta, mennyi alkotókedv és fantázia fér bele az óvodai hétköznapokba. A látogatók a csoportszobákba is bepillanthattak, ahol eközben a gyermekek a megszokott napirendjük szerint folytatták a délelőttöt.

Az ünneplés ezután az udvaron folytatódott, ahol zenés játék és néptánc várta az óvodásokat. A gyermekek számára így az évforduló nemcsak egy ünnepi alkalmat, hanem közös élményt is jelentett.

A vendégeket és a gyermekeket süteményekkel, finomságokkal és üdítőkkel kínálták. A délelőtt végén pedig előkerült a jubileumi torta is, amely különösen kedves lezárása lett a húszéves évfordulónak.

Dr. Majorné Bruckner Judit az ünnepség végén külön megköszönte a szülői munkaközösség és a szülők segítségét, valamint mindazok munkáját, akik részt vállaltak az előkészületekben és a vendéglátásban.

A következő húsz év felé

Húsz év történetét nehéz néhány mondatban összefoglalni. Benne van sok száz gyermek első óvodai napja, az egykori és jelenlegi munkatársak szolgálata, a családok bizalma, és mindaz a sok apró történés, amelyből egy közösség élete összeáll.

Mostantól mindez egy új név alatt folytatódik. A Csemetekertben pedig holnap reggel ugyanúgy kezdődik majd a nap, mint eddig: érkeznek a gyermekek, nyílnak az ajtók, kezdődik a játék. És közben, szinte észrevétlenül, tovább növekednek a csemeték.

1/10

Hunyadi Magazin

A Hunyadi Magazin a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hivatalos blogja. Írásainkkal segítünk eligazodni az iskolai életben, bemutatjuk értékeinket, programjainkat, és hasznos tudnivalókkal támogatjuk a szülőket. Célunk, hogy minden család magabiztosan és naprakészen kísérhesse végig gyermekét a Hunyadiban töltött évek során.

A Hunyadi Blogja szerzői csapata