„Megérkezett mindenki?” – egy szerkesztőségi értekezlet hétköznapi kérdésével indult az október 6-i műsor. A képzeletbeli iskolaújság munkatársai azon tanakodtak, mi legyen következő számuk témája. Felmerültek az állatok, a zene, végül pedig egy másik javaslat: foglalkozzanak az aradi vértanúkkal.
Innen indult el a közös „kutatás”. A diákok könyvekkel, papírokkal tértek vissza, történelmi adatokat, képeket és visszaemlékezéseket gyűjtöttek. Így nem egyszerűen egymást követő évszámokat hallhatott a közönség, hanem lépésről lépésre rajzolódott ki előttünk, hogyan jutott el az ország az 1848. márciusi forradalomtól és az első felelős magyar kormány megalakulásától a szabadságharcig, majd annak leveréséig és a megtorlásig.
A történet egyik fordulópontja az 1849. augusztusi vereség és a világosi fegyverletétel volt. A műsor ezután Haynau megtorlásáról, gróf Batthyány Lajos sorsáról, valamint az Aradon halálra ítélt tizenhárom honvédtisztről szólt. Nevük is elhangzott, nem csupán a „tizenhárom aradi vértanú” összefoglaló megnevezés. A szereplők felidézték Damjanich János kivégzése előtti imájának részletét is, majd azt, hogy a vértanúk milyen méltósággal fogadták az ítéletet.
A történelmi tények mellé irodalmi és személyesebb hangok társultak. Elhangzott az aradi tizenhármat megidéző vers, majd egy szemtanú visszaemlékezése arról a komor októberi napról, amikor – a leírás szerint – mintha „halotti ruhát” öltött volna Arad városa. A képek, a felolvasott szövegek és a vetítés együtt lassították le egy kicsit a reggelt: az aula néhány percre valóban az emlékezés helyévé vált.
A műsor zenei részében felcsendült a Kormorán A költő visszatér című dala is. Zenei közreműködőként Nagy Soma Mirkó, gitáron pedig Nagy-Stinner Ágnes tanárnő vett részt a megemlékezésben.
A műsort Mizser Viktória tanárnő szervezte és segítette létrejöttét. A szereplők a 6. évfolyam tanulói voltak: a 6.a osztályból Balogh Lilla, Friedrich Fanni és Lutter Zsófia; a 6.b-ből Bartha Lili és Schmidt Szonja; a 6.c-ből Kubinszky Anna, Kuslics Adél, Baumgartner Maja, Szántó Hanga és Szakál Natália; a 6.d-ből Kékesi Lilien, Rázó Katalin, Kristóf-Jenei Lea és Molnár Rozi.
Az október 6-i történet végét mindannyian ismerjük. Talán éppen ezért volt jó, hogy ezen a reggelen nem egy kész történelmi összefoglalót kaptunk, hanem a szereplőkkel együtt haladtunk végig az eseményeken: kérdezve, könyvekben keresve, neveket és emberi sorsokat találva. Így került közelebb hozzánk az, amire ezen a napon emlékezünk.