Öt évvel ezelőtt egy új művészeti iskola indult el a Hunyadi kereten belül, vele együtt pedig megszületett egy álom: hogy egyszer Szokolay Sándor nevét viselhesse. 2026. szeptember 14-én, a Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpontjában tartott ünnepi tagintézményi értekezleten ennek az álomnak a megvalósulását ünnepelte a közösség. Az eddigi alapfokú művészeti iskolai intézményegység tagintézménnyé vált, és felvette a Sopronhoz és az evangélikussághoz szorosan kötődő zeneszerző nevét. A változás nem jelent önállósulást: a művészeti iskola továbbra is a Hunyadi János Evangélikus Iskola keretein belül, annak tagintézményeként folytatja munkáját.
Szeptember 14-én délelőtt 11 órakor nem egy szokásos értekezletre gyűltek össze a művészeti iskola pedagógusai a Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpontjában. Egy öt éve kezdődött történet fontos állomásához érkeztek. A közösséggel elsőként Jacsó Erika, a művészeti iskola igazgatója osztotta meg a hírt: megtörtént a nyilvántartásba vétel, az eddigi művészeti iskolai intézményegység hivatalosan tagintézménnyé vált, így felvehette Szokolay Sándor nevét.
A tagintézmény hivatalos neve:
Hunyadi János Evangélikus Iskola Tagintézménye – Szokolay Sándor Evangélikus Alapfokú Művészeti Iskola.
A változás nem érinti a művészeti iskola Hunyadihoz tartozását: továbbra is a Hunyadi János Evangélikus Iskola részeként működik. A mindennapi hangszeres és csoportos oktatás is folytatódik az eddigi helyszíneken, a Hunyadiban, valamint a Fenyő téri és a kópházi iskolákban.
Egy öt éve megfogalmazott álom
Jacsó Erika tagintézmény-igazgató visszatekintett a kezdetekre. Öt évvel ezelőtt még kevesen voltak, és sok minden, ami mára természetessé vált, akkor csupán tervként létezett. Azóta több, mint négyszáz gyermek kapcsolódott be a művészeti oktatásba, harminc művésztanár dolgozik a növendékekkel, az elmúlt éveket pedig koncertek, előadások, kiállítások, versenyek, táborok és közös élmények sora kísérte.
Egy gondolat azonban már a kezdeteknél jelen volt: egyszer Szokolay Sándor nevét szerették volna az iskola neve mellett látni.
A névválasztás Jacsó Erika szerint soha nem pusztán adminisztratív kérdés volt, hanem értékválasztás és felelősség. Szokolay Sándor életművében ugyanis egyszerre van jelen mindaz, amit a művészeti iskola is fontosnak tart: a művészeti nevelés, a zene szolgálata, a tehetséggondozás, az értékteremtés, a nemzeti és kulturális hagyományok, a hit és a következő nemzedék iránti felelősség.
A névfelvételhez és a tagintézményi forma létrejöttéhez vezető út hónapokon át tartott. Szakmai anyagok készültek, egyházi fórumokon zajlottak egyeztetések, majd benyújtották a szükséges kérelmet.
A várva várt döntés végül megérkezett.
Jacsó Erika köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vállaltak az elmúlt évek munkájában és a mostani változás előkészítésében: Dr. Tóth Károly igazgató-lelkésznek, Raffai Balázs főigazgatónak, a gazdasági iroda munkatársainak, a pedagógusoknak és növendékeknek, valamint különös szeretettel és hálával a Szokolay családnak, amely a kezdetektől támogatta az iskola törekvéseit.
Beszédének záró gondolata egyben a névfelvétel tétjét is megfogalmazta:
„Egy nagy ember nevét viselni megtiszteltetés – méltón viselni pedig küldetés.”
Iránytű a hétköznapokhoz
Dr. Tóth Károly, a Soproni Evangélikus Egyházközség igazgató-lelkésze arra hívta fel a figyelmet, hogy egy intézmény neve és mottója képes irányt adni azoknak az apró, hétköznapi tevékenységeknek is, amelyekből végül egy közösség élete felépül.
Szokolay Sándor nevét ezért „iránytűnek” nevezte, amely hétköznapokon és ünnepeken egyaránt segítséget jelenthet. Felidézte azt is, hogy Jacsó Erikában már az alapfokú művészeti iskola megszületésének idején megfogalmazódott a Szokolay-név felvételének gondolata. Megköszönte, hogy az egykori elképzelésből előbb közös álom, mostanra pedig valóság lett.
Egy személyes találkozás emléke
Raffai Balázs, a Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója személyes emlékkel kapcsolódott az ünnephez. Gimnazistaként, a soproni Líceum énekkarának tagjaként maga is énekelte Szokolay Sándor egyik művét. Egy alkalommal a zeneszerző is jelen volt, majd néhány szóval a fiatal énekesekhez fordult.
Évtizedek múltán Raffai Balázs számára nem elsősorban az elhangzott mondatok maradtak emlékezetesek, hanem Szokolay személyisége és odafordulása. Egy „szellemi óriást” látott, aki alázattal, bizalommal és bátorítással fordult a fiatalokhoz. Ezt a magatartást olyan örökségnek nevezte, amely nemcsak a művészeti tagintézmény, hanem az egész Hunyadi pedagógus közössége számára is iránymutató lehet.
Beszédében a 127. zsoltárt is felidézte: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak az építők.” Hálát adott azért, hogy ez a közösség létrejöhetett és fejlődhetett, és azért is, hogy elérkezhetett az a nap, amikor a művészeti iskola hivatalosan felvehette Szokolay Sándor nevét.
„Sopronban, és evangélikus”
Az ünnepi alkalom egyik legszemélyesebb megszólalása Szokolay Orsolyáé, Szokolay Sándor lányáé volt. Két helyet kapcsolt össze édesapja életútján: Békést és Sopront. Szokolay Sándorról először Békésen neveztek el alapfokú művészeti iskolát, ott, „ahonnan elindult minden”. Most Sopronban viseli nevét a második, abban a városban, „ahová megérkezett”.
Szokolay Orsolya számára külön jelentőséget hordoz az új névben az evangélikus szó is. Mint mondta, édesapja hite egész életét meghatározta. Hűséges volt egyházához és felekezetéhez, ez a kötődés pedig zeneszerzői életművében is mélyen jelen volt.
A család már akkor támogatta a névfelvétel elképzelését, amikor Jacsó Erika először fordult hozzájuk. Az azóta eltelt öt év pedig megerősítette őket abban, hogy az iskola nem egyszerűen egy nevet szeretett volna választani magának. Szokolay Orsolya szerint a közösség már azelőtt figyelt édesapja szellemiségére, ápolta és őrizte azt, mielőtt hivatalosan is viselhette volna a nevét.
Az álom és a megvalósítás közötti különbségről is beszélt: „Álmodni mindannyian tudunk, viszont egy álmot véghez vinni nagyon kevesen tudnak.” Majd még pontosabban fogalmazott: mindez nem egyszerűen megvalósult – a közösség valósította meg.
Édesapját felidézve egy másik erős képet is megosztott a jelenlévőkkel. Szokolay Sándort nem az érdekelte, hogy valaki hány éves, milyen végzettsége van vagy honnan érkezett. Azt kereste az emberekben, hogy ott van-e bennük „az a láng”. Lánya szerint ugyanez a láng jelen van a művészeti iskola közösségében is.
„Nemcsak a nevet vettétek fel, hanem igenis átvettétek, magatokénak érzitek ezt a szellemiséget” – fogalmazott, és biztosította az intézményt arról, hogy a Szokolay család a jövőben is mellette áll.
A név mostantól közös örökség
A szeptember 14-i értekezlet még a művészeti iskola belső ünnepe volt. A tervek szerint azonban a névfelvételt és az alapfokú művészeti oktatás ötödik évfordulóját a tanév során a teljes közösséggel is szeretnék méltó keretek között megünnepelni.
Öt év alatt sok minden változott: nőtt a növendékek és a pedagógusok száma, új helyszínek és új lehetőségek nyíltak, az egykori intézményegység pedig mostantól tagintézményként folytatja útját. Valami azonban már a kezdetekkor jelen volt: az elképzelés arról, hogy a művészeti nevelés nem ér véget a hangszer, a színpad vagy az alkotás technikai megtanításánál.
Most ehhez az elképzeléshez név is társul. Szokolay Sándor neve.
Nem különálló intézményként, hanem továbbra is a Hunyadi közösségéhez tartozva kezdődik tehát a következő fejezet. Egy olyan névvel, amely – ahogyan az ünnepi értekezleten többször is megfogalmazódott – egyszerre jelent örökséget, irányt és felelősséget.
A Hunyadi Magazin a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hivatalos blogja. Írásainkkal segítünk eligazodni az iskolai életben, bemutatjuk értékeinket, programjainkat, és hasznos tudnivalókkal támogatjuk a szülőket. Célunk, hogy minden család magabiztosan és naprakészen kísérhesse végig gyermekét a Hunyadiban töltött évek során.
A Hunyadi Blogja szerzői csapata
A ma reggeli, felsős tanulóinknak tartott iskolai áhítaton Matus Klára Krisztina iskolalelkész Mózes első könyvének második fejezetéből indult ki. Az ...
Ma reggel az első tanórában kosárlabdázók vették birtokba iskolánk tornatermét. Az első három évfolyam tanulói élvonalbeli férfi- és női játékosokkal,...
A Hunyadiban a sakk nem csak arról szól, ki tud mattot adni a másiknak. A Sakkpalota az alsó tagozatos oktatáshoz is kapcsolódik, a szakkörön pedig a ...
A Medvetalp Túracsoport közös kirándulással indítja a 2026/2027-es tanévet. A szeptember 19-i túra a Károly-magaslatra vezet, a találkozó időpontja 8....
Ma a felsősök első áhítatán Matus Klára Krisztina iskolalelkész a teremtéstörténet egyik különös szavánál időzött el: Isten Lelke „lebegett a vizek fö...
Péntek reggel megtartottuk a tanév első alsós áhítatát iskolánk aulájában. Az elsősök számára ez volt az első ilyen közös alkalom, így nekik az iskola...
A napközi egyszerre jelent tanulást, játékot, közösségi időt és biztonságos felügyeletet, ezért fontos, hogy a délutánoknak jól követhető rendje legye...
Gyerekhangokkal, zenével és áldással telt meg tegnap délután intézményünk új Virágoskert Tagóvodája. A megnyitón a családok, a pedagógusok, a fenntart...
Szeptember 1-jén és 2-án pótjelentkezést tart a Hunyadi Alapfokú Művészeti Iskola. Tánc és balett, színjáték és dráma, képzőművészet, valamint – váról...
Kísérje figyelemmel a Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola legfrissebb híreit, eseményeit és programjait, hogy mindig naprakész maradhasson!
Hírlevél feliratkozás
