Ma reggel Tisza Anita református hittanár tartotta az áhítatot, amelynek középpontjában Elimelek, Naomi és Rút története állt.
A bibliai elbeszélés Betlehemben kezdődik, amelynek neve azt jelenti: „a kenyér városa”. Itt élt Elimelek és felesége, Naomi két fiúkkal együtt. A család jómódban, békében és Isten iránti hűségben élt azon a földön, amelyet őseiktől örököltek.
Elimelek neve – „Isten az én királyom” – is arról tanúskodik, hogy hitben és bizalomban éltek. Azonban egy nap nagy éhínség támadt az országban, és a család nehéz döntés elé került: el kellett hagyniuk otthonukat, földjeiket, és ismeretlen vidékre, Moáb földjére kellett költözniük.
A történet nemcsak az élelem hiányáról szól. Az ember életében sokszor a szeretet, a barátság vagy a béke hiánya is legalább olyan nehézséget jelent, mint a kenyér hiánya volt Elimelekék idejében. Isten azonban ezekben a helyzetekben is mellettünk áll, és új utakat mutat.
Moáb földjén a család új otthonra talált, a fiúk pedig helybéli leányokat vettek feleségül. Nem sokkal később Elimelek, majd a két fia is meghalt, és Naomi özvegyen maradt két menyével, Orpával és Rúttal.
A három asszony gyászban és bizonytalanságban élt, hiszen abban az időben a nők számára nem volt könnyű megélni férfi munkája és támasza nélkül.
Naomi úgy döntött, visszatér Betlehembe, és arra biztatta menyeit, hogy térjenek vissza családjukhoz, kezdjenek új életet. Orpa végül visszafordult, de Rút nem tudott elszakadni Naomitól. Hűsége és szeretete példátlan volt:
„Ahová te mégy, oda megyek én is; ahol te megszállsz, ott szállok meg én is; a te Istened az én Istenem.”
Ez a mondat vált a történet egyik legszebb, örökérvényű üzenetévé.
Betlehemben Rút szorgalmasan dolgozott: a földeken kévéket szedett, hogy eltartsa magát és Naomit. Szorgalma és kedvessége nem maradt észrevétlen, hiszen megismerte Boázt, aki Elimelek rokona volt. Boáz feleségül vette Rútot, és gyermekük született. E gyermek leszármazottai között találjuk Izájt és Dávid királyt, akinek nemzetségéből származik Jézus Krisztus is.
Így Rút története a Megváltó születésének egyik előzménye, a hűség és az isteni gondviselés csodálatos példája.
Tisza Anita áhítatának végén kiemelte: Rút és Naomi sorsa arra tanít bennünket, hogy Isten mindig új kezdetet ad azoknak, akik hittel és szeretettel fordulnak hozzá. Az élet nehézségei közepette is számíthatunk rá – Ő képes megmenteni, felemelni és új reményt adni.
A gyerekek figyelmesen hallgatták a történetet, amely egyszerre szólt a kitartásról, a hűségről és az isteni szeretet erejéről.